Bár a német soros elnökség a nyári EU-csúcson született egyezség kereteire építve dolgozta ki az EU-pénzek és a jogállami feltételek összekapcsolásának rendelettervezetét, mégis azzal vádolta meg Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a németeket, hogy eltértek attól, ezért szerinte uniós szerződést sértenének, így a javaslatot elfogadhatatlannak, a kijelölt cél elérésére alkalmatlannak nevezte.
Megkapta Orbán Viktor kormányfő levelét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és teljes a bizalma Vera Jourova alelnökben, uniós biztosban, akit a magyar kormányfő ma lemondásra szólított fel – üzente a Bizottság szokásos déli brüsszeli sajtótájékoztatóján az illetékes szóvivő.
Idén az EU-támogatások tényleges felhasználása a gazdaságban 1900 milliárd forintot érhet el, ami az idei GDP 4%-át teszi ki, és ez az arány jövőre 3,6%-ra, 2022-ben pedig 3,1%-ra mérséklődik – derül ki az MNB ma közzétett inflációs jelentésének egyik keretes írásából.
Elindult a Pénzügyminisztérium első mobiltelefonra kifejlesztett alkalmazása, a GINAPP, amellyel a vállalkozások gyorsan és egyszerűen értesülhetnek az aktuális pályázatokról - jelentette be a pénzügyminiszter csütörtökön a Facebookra feltöltött videójában.
A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint az államháztartás augusztus végén módosított finanszírozási tervében erre az évre előirányzott 3600 milliárd forint éves pénzforgalmi hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket -, ha megfelelően célzottak - a tanács indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), miután keddi ülésén áttekintette a költségvetési törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait és kialakította véleményét az éves tendenciákról, különösen az államháztartási hiány és az államadósság várható mértékéről.
Egy-két napon belül eléri a kormány a kerek 10 ezer milliárd forintos szintet a hazai pályázati nyerteseknek megítélt EU-támogatások terén, ami már bő 1000 milliárddal több, mint amekkora kerettel eredetileg lehetett kalkulálni, de aki még pályázna, ne aggódjon, mert még mindig további 1500 milliárd forint vár még elosztásra – derül ki a Portfolio vizsgálatából. Mindez azt jelenti, hogy bár naptárilag már a 2014-2020-as fejlesztési ciklus végénél vagyunk, a pénzosztás terén még egyáltalán nem. Ebben persze hatalmas szerepe van annak, hogy a kormány az eredetileg tervezett 310-es euróhoz képest most már 350-es árfolyam mellett oszthatja el a pénzeket, így a koronavírus-válság miatti itthoni gazdaságélénkítés nagy részét a gyenge forint miatt képződő többlet forrásokból finanszírozza meg.
Az épületek építésénél viszonylag gyors, az egyéb építmények főcsoportban csak lassú visszapattanás látszott Magyarországon a tavaszi mélypontról júliusban és ez okozta azt, hogy éves alapon az építőipari termelés volumene még mindig 21%-kal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól – derül ki a KSH adatközléséből. Összességében az látszik, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatása még a nyár közepén is jelentős volt az építőiparban és a rendelésállományi adatok sem sok jó hírrel kecsegtetnek, részben amiatt, mert közeledünk az uniós fejlesztési ciklus végéhez.
Ugyanazt a kedvező színben feltűnő eredményt, az uniós átlagot meghaladó vádemelési arányt emelte ki pénteki közleményében a Legfőbb Ügyészség, amit az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is érzékeltetett a minapi éves jelentésében. Emellett a Legfőbb Ügyészség arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt években egyre kevesebb problémás uniós pénzes ügyben fordul hozzájuk igazságügyi ajánlással az OLAF, amelyek közül egyre több esetén már egyébként is zajlik itthon nyomozás.
A „kört kell négyszögesíteni” az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötése során, hiszen a magyar kormány miatt egymással összeütköző elvárások vannak és ez a vita jelenti most a legnagyobb veszélyt a koronavírus miatti helyreállítási alap elindulására – ismerte el a Reuters mellett öt másik hírügynökségnek egyszerre adott interjújában pénteken Charles Michel, az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke.
Hetek óta nem lehetett pontosan tudni, hogy a tagállamok szintjén végül mekkora támogatási összegekben állapodtak meg az EU-csúcson a vezetők annál az eszköznél, ami a koronavírus miatti helyreállítási alap legnagyobb tétele, de most a német parlament egyik dokumentumában felbukkant a számsor. Amellett, hogy ezt bemutatjuk, rögtön megvizsgáljuk azt is, hogy ez mit jelent az egyes országok gazdasági méretéhez, fejlettségi szintjéhez képest és azt is tisztázzuk, hogy mik a szabályok a pénz elosztása terén. Az biztos, hogy a magyar kormány háza táján sürgősen ki kell találni, hogy mire költsük ezt a hatalmas pénztömeget, igaz számos megkötés már eleve meghatározza az irányokat.
A mostani uniós ciklusban összesen 1300 milliárd forintnyi keret volt közlekedésfejlesztésre, míg a 2021-2027-es ciklusban csupán vasútfejlesztésre akár 2000 milliárd forint is elérhető lesz és ahhoz, hogy ezt a rengeteg pénzt időben le tudja kötni a kormány, most arról döntött, hogy 20 vasútfejlesztési projekt kellő előkészítésére 32 milliárd forintnyi támogatást ad – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményből. Ez a 20 projekt, köztük a Déli pályaudvar alagútjának átépítése, illetve egy új Tisza-híd, a 2000 milliárdos forrástömeg felét is lekötheti majd és Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár (fenti képünkön) jelzése szerint az a kormány célja, hogy ezek 2022 elejére kellően elő legyenek készítve.
Megvan az uniós támogatás a Kelenföld és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút megvalósíthatósági tanulmányára - derül ki Vitézy Dávid facebook posztjából.
A 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló 52 milliárd eurónyi uniós forrás 33 százalékát gazdaságfejlesztésre, főként a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére szánja a kormány – jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szombaton Lentiben a város felújított inkubátorházának avatásán.
Bár már három hete megszáradt a pecsét a 2021-2027-es európai uniós ciklus költségvetésén, az utóbbi időszakban egészen eltérő narratívák láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy jól vagy rosszul járt Magyarország, félig üres vagy éppen félig teli a pohár. Van azonban néhány fontos tény, amiről kevés szó esik, mégis nagyban segíti az eligazodást - mutat rá vélemény cikkében Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük.
Uniós és hazai támogatással, több mint 716 millió forintos beruházással bővíti termelési kapacitását és szegedi telephelyét a vegyipari termékeket előállító Florin Zrt. - tájékoztatta a cég az MTI-t.
A magyar lakosság döntő többsége szerint az uniós fejlesztési támogatások egy jelentős része korrupciós csatornákon magánzsebekbe vándorol és még a kormánypárti szavazók 70 százaléka is úgy vélekedik, hogy az EU-támogatások egy része nem megfelelően van felhasználva és abból magánvagyonok keletkeznek - ez derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből. Éppen emiatt a magyarok 76 százaléka támogatná az Európai Ügyészséghez csatlakozást, igaz ebben a kérdésben a kormánypártiaknak csak 51 százaléka támogató hozzáállású, míg több ellenzéki pártnál ez 100 százalékos.
Az uniós helyreállítási alap pénzkifizetése kapcsán erős jogállamisági mechanizmust sürget az új francia Európa-ügyi miniszter (fenti képünkön középen), illetve Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az eddigieknél erősebb fellépést szorgalmazott a Financial Times-nak adott interjúban.
Míg az EU-tagság és az euróbevezetés kérdésében nagy az eltérés a magyar kormánypárti és ellenzéki szavazók véleménye között, viszonylag egységesen támogatóan ítélik meg azt, hogy fel kell-e vennie a kormánynak az uniós helyreállítási hitelt, ami a minap eldöntött 750 milliárd eurós helyreállítási alap egyik forrása. A Publicus Intézet felmérése szerint a kormánypártiak 57%-a, az ellenzékiek 76%-a szerint kell a hitel. A felmérésben abban is megoszlottak a vélemények a két oldal között, hogy szükséges-e jogállamisági feltételekhez kötni a támogatásokat és a hitelprogramot.
A jelek szerint nem véletlenül maradt el idehaza az a kormányzati bejelentés, hogy konkrétan mennyi EU-s pénzt tudott kiharcolni Magyarországnak 2021-2027 közöttre Orbán Viktor kormányfő vezetésével a magyar stáb a maratoni EU-csúcson. A koronavírus miatti helyreállítási alapból ugyanis kalkulációk szerint az eredeti tervnél 2,4 milliárd euróval kevesebb támogatást kaphat majd Magyarország, és valószínűleg ezt kompenzálja túl az a "valamivel több, mint 3 milliárd euró" felzárkóztatási többlettámogatás, amit a kormányzati kommunikáció szerint sikerült kiharcolnia a miniszterelnöknek. Még ezzel együtt is borzalmasan nagy összegről, 51,5 milliárd eurónyi összes uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35%-át teszi ki és az általunk vizsgált öt régiós ország közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után.
Az Európai Bizottság elnöke után a hétvégén az Európai Tanács elnöke is olyan jelzést küldött egy interjúban, amely szerint mégiscsak erős jogállamisági fegyvert kapna a kezébe „Brüsszel” ahhoz, hogy a problémásnak ítélt tagállamok EU-pénzeit 2021-től visszatartsák, vagy megvágják. Ez gyökeresen más kimenetelt jelentene, mint amit a magyar és a lengyel kormányfő a maratoni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón mondott, igaz még nincs végső döntés, az csak az ősszel várható, ami így minden bizonnyal forrónak ígérkezik.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
