Uniós és hazai támogatással, több mint 716 millió forintos beruházással bővíti termelési kapacitását és szegedi telephelyét a vegyipari termékeket előállító Florin Zrt. - tájékoztatta a cég az MTI-t.
A magyar lakosság döntő többsége szerint az uniós fejlesztési támogatások egy jelentős része korrupciós csatornákon magánzsebekbe vándorol és még a kormánypárti szavazók 70 százaléka is úgy vélekedik, hogy az EU-támogatások egy része nem megfelelően van felhasználva és abból magánvagyonok keletkeznek - ez derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből. Éppen emiatt a magyarok 76 százaléka támogatná az Európai Ügyészséghez csatlakozást, igaz ebben a kérdésben a kormánypártiaknak csak 51 százaléka támogató hozzáállású, míg több ellenzéki pártnál ez 100 százalékos.
Az uniós helyreállítási alap pénzkifizetése kapcsán erős jogállamisági mechanizmust sürget az új francia Európa-ügyi miniszter (fenti képünkön középen), illetve Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az eddigieknél erősebb fellépést szorgalmazott a Financial Times-nak adott interjúban.
Míg az EU-tagság és az euróbevezetés kérdésében nagy az eltérés a magyar kormánypárti és ellenzéki szavazók véleménye között, viszonylag egységesen támogatóan ítélik meg azt, hogy fel kell-e vennie a kormánynak az uniós helyreállítási hitelt, ami a minap eldöntött 750 milliárd eurós helyreállítási alap egyik forrása. A Publicus Intézet felmérése szerint a kormánypártiak 57%-a, az ellenzékiek 76%-a szerint kell a hitel. A felmérésben abban is megoszlottak a vélemények a két oldal között, hogy szükséges-e jogállamisági feltételekhez kötni a támogatásokat és a hitelprogramot.
A jelek szerint nem véletlenül maradt el idehaza az a kormányzati bejelentés, hogy konkrétan mennyi EU-s pénzt tudott kiharcolni Magyarországnak 2021-2027 közöttre Orbán Viktor kormányfő vezetésével a magyar stáb a maratoni EU-csúcson. A koronavírus miatti helyreállítási alapból ugyanis kalkulációk szerint az eredeti tervnél 2,4 milliárd euróval kevesebb támogatást kaphat majd Magyarország, és valószínűleg ezt kompenzálja túl az a "valamivel több, mint 3 milliárd euró" felzárkóztatási többlettámogatás, amit a kormányzati kommunikáció szerint sikerült kiharcolnia a miniszterelnöknek. Még ezzel együtt is borzalmasan nagy összegről, 51,5 milliárd eurónyi összes uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35%-át teszi ki és az általunk vizsgált öt régiós ország közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után.
Az Európai Bizottság elnöke után a hétvégén az Európai Tanács elnöke is olyan jelzést küldött egy interjúban, amely szerint mégiscsak erős jogállamisági fegyvert kapna a kezébe „Brüsszel” ahhoz, hogy a problémásnak ítélt tagállamok EU-pénzeit 2021-től visszatartsák, vagy megvágják. Ez gyökeresen más kimenetelt jelentene, mint amit a magyar és a lengyel kormányfő a maratoni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón mondott, igaz még nincs végső döntés, az csak az ősszel várható, ami így minden bizonnyal forrónak ígérkezik.
Bőven összejön a többség azon állásfoglalás mögött, amelyről ma szavaz rendkívüli ülésén az Európai Parlament és amely elutasítja az állam- és kormányfők által ötnapos tárgyalással összehozott költségvetési alkut – vázolja reggel hírlevelében a Politico. Ez azonban még nem a végső EP-szavazás, csak egy nagyon erős figyelmeztetés az állami vezetőknek, hogy alakítsanak még a keddre összehozott alkun és részben egy visszavágás az EP felől azért, mert nem vonták be kellő mértékben az intézményt az uniós helyreállítási alapról szóló egyeztetésekbe.
A lengyel kormány után ma a román államfő és a kormány tagjai is a sajtó elé álltak és elmondták, hogy mennyi EU-s pénzre számíthatnak 2021-től a most kialkudott feltételek mentén és milyen reform menetrendben gondolkodnak. Összesen 80 milliárd eurót tudnak majd felhasználni, a helyreállítási alapból 34 milliárd euró jut Romániának. Idehaza a kormány még nem árulta el, hogy pontosan mennyi pénzre számíthat az ország 2021-től. A Portfolio kalkulációink szerint bő 50 milliárd eurós keretről van szó, ami a magyar társfinanszírozással együtt 60 milliárd euró fölé is mehet, ha az összes hitelt is kéri a kormány a helyreállítási alapból.
A történelmi jelentőségű eredményeket produkáló EU-csúcs jelentős euróerősödést váltott ki hétfő óta a nemzetközi piacokon, így a dollár hanyatlott a főbb devizákkal szemben és ez ma oda vezetett, hogy a forint két év óta tartó gyengülő trendje is megtört a zöldhasúval szemben.
Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”
A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.
Egy új jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről állapodtak meg kedd hajnalban a tagállami vezetők a 2021-2027-es költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében, de a feltételrendszer kidolgozását későbbre halasztották és az esetleges szankciókról szóló szavazási módszer elég puhára sikeredett.
Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar társadalom nagy részének szegénységére, életszínvonalának alacsony voltára hivatkozva tudott 3 milliárd euróval (mai árfolyamon kb. 1053 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kiharcolni Magyarországnak Orbán Viktor a ma reggel véget ért EU-csúcson, amelyen végül egy részletekben még nem kidolgozott jogállamisági feltételrendszert is hozzákötöttek a pénzek kifizetéséhez. Az összes elérhető EU-támogatásunk egyébként borzalmasan nagyra sikeredett.
Mintegy 90 órányi tárgyalás után, az EU-csúcs ötödik napjának reggelére megállapodott a 27 tagállam vezetője abban, hogy egy 750 milliárd eurós méretű helyreállítási alapot indítanak 2021-től NextGenerationEU néven, szigorú folyósítási feltételekkel, először az EU történetében közös adósságfinanszírozást vállalva. Emellett a „normál” EU-s költségvetés keretösszege 1074 milliárd euró lesz. Így összességében egy 1824 milliárd eurós döntést hoztak meg a tagállamok, amely több szempontból is rendkívüli, mind a méretét, mind a belső szerkezetét, mind a hozzá társított feltételrendszert, mind a mögöttes finanszírozását tekintve. Magyarország várhatóan sokkal több EU-pénzből gazdálkodhat a 2021-2027-es időszakban a helyreállítási alapnak köszönhetően, mint a mostani 2014-2020-as ciklusban, igaz a kifizetéseket a magyar parlamenti határozat követelése ellenére hozzákötötték egy jogállamisági feltételrendszerhez, és a helyreállítási alapból való folyósítást is egy viszonylag feszes feltételrendszerhez kötötték.
Két új berendezéssel gazdagodott a szegedi Extrem Light Infrastructure (ELI) nagyszabású uniós beruházási projekt, azaz módosult a támogatási szerződés és az eddigi 113,5 millió eurón felüli 13,55 millió eurós támogatási többletet most hagyta jóvá az Európai Bizottság.
Árgus szemekkel figyelte a világ vasárnapról hétfőre virradóra is azt, hogy a 27 uniós tagállami vezető meg tud-e egyezni többek között a 750 milliárd eurósra tervezett helyreállítási alapról és abban a vissza nem térítendő támogatások mértékéről. Ez egyelőre nem sikerült, többek között azért, mert a négy fukarnak mondott tagállam továbbra is ragaszkodott a legfeljebb 350 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáshoz, míg a német-francia páros, illetve az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke 500 milliárd eurós volument javasolt korábban. Ez a huzavona arra késztette az Európai Bizottság felzárkóztatási támogatásokért is felelős portugál származású uniós biztosát, hogy hétfőn hajnali 1-kor a Twitteren szálljon bele a négy fukarba négy látványos ábrával.
Összesen 140 közlekedésfejlesztési projekt támogatását hagyta jóvá ma az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) és egyetlen projektként a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal fejlesztését is rajta találjuk a listán. A többek között a menetidő rövidítését célzó fejlesztési munkákra 47,1 millió eurónyi, mai árfolyamon kb. 17 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá a testület a most kiosztott összesen 2,2 milliárdos kereten belül.
Az eddigi gazdaságvédelmi intézkedések megfelelők és arányosak, de maradt költségvetési mozgástér a beavatkozásra, ha jön a koronavírus-járvány második hulláma - mondta a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjújában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Egy múlt heti berlini beszéde után most Brüsszelben is olyan üzeneteket mondott Angela Merkel német szövetségi kancellár, amelyekből az rajzolódik ki, hogy számára fontosabb a mielőbbi (a jövő péntek-szombati EU-csúcson létrejövő) egyhangú megállapodás a 2021-2027-es EU-s költségvetésről, benne a helyreállítási alapról, mint az, hogy továbbra is próbálkozzon az EU vezetése szigorú jogállamisági feltétekhez kötni az EU-s pénzek 2021 utáni kifizetését és így bizonytalan időre elnapolni a büdzséről szóló megállapodást. Ugyanez rajzolódik ki az Európai Bizottság elnökének – aki korábban Merkel egyik beosztottja volt a német védelmi minisztérium élén – friss helyzet összefoglalójából is, amelyben a többi uniós vezető véleményét is jelzi.
Döntő jelentőségű a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, különösen most, a koronavírus-járvány idején, a populisták és a radikálisok ugyanis megpróbálnak visszaélni a vészhelyzet okozta állapotokkal - jelentette ki Christine Lambrecht, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország igazságügyi minisztere az uniós tagországok igazságügyi minisztereinek informális videókonferenciáját követően hétfőn. Ugyanezen esemény apropóján a magyar Igazságügyi Minisztérium (IM) is kiadott egy közleményt, amelyben Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár azt mondta: a eddigi meddő jogállamisági viták helyett az európai igazságügyi együttműködés jövőjére kell koncentrálni.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
